Mindig elképedek, ahányszor a Boldi és a Keresztapák zenekarral fellépek, hogy milyen szerencsés is vagyok én...

Azt csinálhatom színpadon szinte mindig amit szerettem régen és ma is...

Ez a csapat életem egyik legnagyobb büszkesége...

Tegnap este Nyíregyházán olyan hátborzongatóan jó érzés volt színpadon állni, hogy sok opera előadáson túltett...

Most kicsit fáradt vagyok, de ez olyan jóféle fáradtság...

Holnapra már jól leszek...